Donald Trump korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója szerint az amerikai Capitolium elleni támadás nem volt puccs, mert nem volt gondosan megtervezve. John Bolton egy CNN-interjúban azt is elmondta, hogy azért biztos ebben, mert ő már segített puccskísérletek megtervezésében más országokban.
Chris Cillizza, a CNN politikai elemzője arra vállalkozott, hogy a Pew Research Center friss közvélemény-kutatás alapján teljesebb képet mutasson Joe Biden amerikai elnökségének népszerűtlenségéről. Bár szerinte Biden támogatottsági mutatója rossz, más számok érzékeltetik igazán az amerikai közhangulatot, azok mutatják a teljes képet.
Novemberben már mi is összeállítottunk egy listát azokról az amerikai demokrata politikusokról, akik szóba jöhetnek a 2024-es elnökválasztás kapcsán, amennyiben Joe Biden nem indul újra, nemrég pedig a CNN is egy hasonló listával jelentkezett.
Kerek egy év telt el azóta, hogy Donald Trump legradikálisabb hívei megostromolták a Capitoliumot. Az incidens következtében öt ember vesztette életét és jelentős anyagi kár keletkezett az amerikai törvényhozás épületében. A Capitolium ostroma a modern amerikai politika egyik legellentmondásosabb és legmeghatározóbb napja volt, máig igencsak vitatott a megítélése, hiszen van, aki szerint Trump puccsot kísérelt meg, míg mások szerint az egészet valójában a CIA és az Antifa szervezte. Sajnos még csak az sem mondható el, hogy az esemény után akár az amerikai társadalom megosztottsága, akár a politikai erőszakra való hajlandóság jelentősen csökkent volna, ezért sokan már előre félnek attól, hogy mit hoznak majd a 2024-es választások, illetve hogy "normálissá" válik az erőszak a jelentősebb politikai események körül.
Korábbi amerikai tisztviselők szerint az Egyesült Államokban értékpapírcsalással megvádolt orosz üzletember hírszerzési aranybánya lehet, és információkat szolgáltathat a 2016-os elnökválasztásba való orosz beavatkozásról és más titkosszolgálati műveletekről – írja a CNN.
Érdekes véleménycikket közölt a The Hill, egy főleg amerikai politikával foglalkozó portál. Joe Concha belpolitikai szakértő szerint életképes megoldás lenne a demokraták számára, ha Joe Biden, Kamala Harris vagy valamely más politikus helyett ismét Hillary Clintont indítanák az elnöki székért 2024-ben.
Mike Pence volt alelnök felakasztásáról szóló rigmusokat skandált a Capitolium épületét ostromló tömeg, végül a politikust mindössze egy perccel azelőtt evakuálták a Szenátus terméből, hogy a rendbontók odaértek volna. A megbukott Donald Trumpot nem érdekelte alelnökének biztonsága.
Több fontos választás, népszavazás is lezajlott tegnap az Egyesült Államokban; a Republikánus Párt emberei váratlanul jól szerepeltek, míg a demokraták aránylag gyengébben teljesítettek. Elemzők szerint a mostani eredmények előre jelezhetik a 2022-es időközi választások eredményét, mely során visszaszerezhetik a többséget a republikánusok a Kongresszus alsó- és felsőházában, illetve jelzik Joe Biden elnök népszerűségének gyors kopását is.
Újabb poll mutat rá arra, hogy Donald Trump és az általa meghonosított jobboldali populizmus abszolút dominanciát szerzett az amerikai Republikánus Párton belül, a mérsékelt politikusok gyakorlatilag labdába sem rúghatnak mellette. Az egyetlen olyan politikus, akinek egyáltalán hangyányi esélye van arra, hogy Trump utódja legyen elnökjelöltként Ron DeSantis, Florida kormányzója; egy olyan politikus, akit sokan még „Trumpnál is Trumpabbnak” tartanak. DeSantis Trump szoros szövetségese, aki valószínűleg félreáll majd, ha a 2024-es választáson Trump is indul, 2028-ra viszont már jó esélye van rá, hogy a Republikánus Párt zászlóvivő elnökjelöltje legyen. A jobboldali populizmus tehát még biztosan éveken, ha nem évtizedeken át uralhatja a Republikánus Pártot és nagyon úgy néz ki, hogy DeSantis még feljebb is tekerheti egy kicsit az intenzitást.
Káosz, fejetlenség és ellenséges légkör uralja Kamala Harris amerikai alelnök irodáját – állítja a Politiconak több mint két tucat bennfentes. Az alelnök kabineti főnökével kapcsolatosan érkezik a legtöbb panasz, aki állítólag Joe Biden csapatának egyes tagjaival is összeveszett. Azért is érdekes, hogy milyen hatékonysággal tudja menedzselni Harris és csapata az előttük álló kihívásokat, mert elképzelhető, hogy a 2024-es elnökválasztáson őt indítják a demokraták elnökjelöltként. Joe Biden csapatának tagjai és Harris szenior tisztségviselői viszont védelmükbe vették a kabinetfőnököt és tagadják, hogy bármi probléma lenne az alelnök csapatával.
Joe Biden amerikai elnök azt reméli, hogy júniusban a hét vezető ipari hatalom (G7) csúcstalálkozóján találkozni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ezt maga Biden mondta kedden délután a Fehér Házban.
Washington nem habozik további politikai eszközöket alkalmazni Oroszország ellen az Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki politikussal szemben tanúsított bánásmódja miatt - jelentette ki kedden Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.
Lengyelország nemkívánatos személynek minősítette a varsói orosz nagykövetség három munkatársát - jelentette be csütörtök este a varsói külügyminisztérium, utalva az ország stratégiai szövetségesének tartott Egyesült Államok aznapi hasonló intézkedésére.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint nem államfőhöz illők Joe Biden amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz elnökről tett minapi kijelentései, melyekkel gyilkosnak nevezte hivatali partnerét.
A Kreml "nagyon rossznak" tartja Joe Biden amerikai elnöknek Vlagyimir Putyin orosz államfőre tett megjegyzését - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak csütörtökön Moszkvában.
Egyre mélyül a törésvonal a Republikánus Párt mérsékelt jobboldali és „Trumpista” képviselői közt, ami jól látszik az alkotmányos felelősségre-vonási eljárás (impeachment) eseményeiből is, hiszen a pártból 17 kongresszusi tag is Trump ellen szavazott. Először Trump vetette fel, hogy új pártot alapítana, amiért eleinte úgy tűnt, hogy a republikánusok "elárulják," aztán az impeachment-eljárás során világossá vált, hogy a párt nagyobb része még mindig hűséges hozzá, így a mérsékelt republikánusok kezdtek el tárgyalni a pártból való kiválásról. Bár mindkét "oldal" latolgatni kezdte a pártszakadás ötletét, még mindig nem reális az, hogy ez meg is valósul, hiszen az amerikai választási rendszer egyedi adottságai miatt három párt nem fér el egyszerre a politikai arénában, egy új pártot felfuttatni pedig - amely kitúrja a republikánusokat -, elképesztő mennyiségű pénz és idő lenne. A következő években a párt lelkéért folyik majd a harc: végleg eldől az, hogy a Republikánus Párt visszakanyarodik-e a mérsékelt amerikai konzervativizmushoz, vagy inkább teljesen átalakul "MAGA Párttá".
A republikánusok háromnegyede azt szeretné, hogy Donald Trump volt amerikai elnök komoly szerepet töltsön be a pártban - derül ki a Quinnipiac Egyetem frissen közzétett országos közvélemény-kutatásából.
Tavasszal törvényjavaslatot nyújt be Varga Judit igazságügyi miniszter az Országgyűlés elé, melyben fellépnének a Facebook és más közösségi oldalak cenzúratevékenysége ellen. A közösségi oldalak szabályozása most nemzetközileg is forró téma, ráadásul Magyarországon kívül több olyan EU-s ország is van, amely nem várja meg az egységes szabályozást és sajátot készít. Hazánk számára leginkább a lengyel modell lehet érdekes: ők idén januárban mutatták be saját „Lex Facebookjukat,” melynek megalkotása mögött nagyon hasonló indokok állnak, mint amelyeket Varga Judit felsorolt. Lengyelországban egy külön testületet hoznának létre, amely jogorvoslati lehetőséget biztosít azoknak, akik úgy érzik, jogtalanul cenzúrázta őket adott közösségi médiaszolgáltató. A testület főleg a politikai cenzúra ellen lépne fel és büntetne is, ha ez szükséges.